30 jún Az ezerszínű homokkő
A homokkövet az ősidők óta használják építő- és burkolóanyagként. A homokkő számtalan színben pompázhat, a szinte fehértől a csaknem feketéig, a szürkétől a barnán át a pirosig. Az építészetben és a kertépítésben különleges karaktere miatt rendkívül népszerű. Használják homlokzatok, belső falak burkolására, kerti padokhoz, terasztasztalokhoz vagy úszómedencék szélén. Valódi homokkőréteggel készült kőfurnér burkolataink e látványos kő felhasználását még egyszerűbbé és sokoldalúbbá teszik.
A homokkő ismert természetes szilárdságáról, tartósságáról és csúszásgátló tulajdonságai miatt. Ellenáll a legkeményebb időjárásnak is (persze fajtától függően), s esztétikai értéke az idő múlásával csak növekszik. Ennek egyik legszebb példája Petra (fő képünk), ahol állítólag a gombhoz varrták a kabátot: vagyis éppen azért építették itt meg az ősi romvárost, mert itt magasodtak az ezerszínű homokkősziklák.
Egy másik világszerte ismert épület, az Egyesült Államok Fehér Háza homlokzata is homokkő. Jeruzsálem egységes arculatának, szépségének egyik titka az, hogy a magyar származású polgármester, Teddy Kollek annak idején nem engedélyezte a vakolatlan betonházak építését, hanem mindenkit arra kötelezett, hogy kívülről homokkővel boríttassa be a házát. A város nagyon szép, világos, esztétikus képét ez az általános homokkőburkolat teremti meg, és ezt tovább erősítik természetesen a műemlékek, a három ábrahámi világvallás szent helyein emelt zsingagógák, templomok, mecsetek.
A törmelékes üledékek közül hazánkban is a homokkő a legelterjedtebben használt műemléki kőanyag, de használták házak építőköveként, lábazatként, kerítésként, támfalként, fedkövek, párkányok készítéséhez, homlokzatok burkolataként, oszlopok és lépcsők kialakítására is.
Hazánk egyik legszebb homokkőképződménye az Istenmezeje fölé magasodó Noé szőlője. A „palóc zöld homokkő hegyek” ezen darabja természetvédelmi oltalom alatt áll. Már messziről láthatók a falu fölé magasodó homokkősziklák és a rajtuk sorakozó sziklabordák. Ezek kialakulásáról több, szájhagyomány útján terjedő monda is szól. A legismertebb szerint Jézus és Péter apostol az istenmezei szőlődomb alatt gyalogolva megszomjazott, és a gyümölcsszedő asszonyoktól szőlőt kért. A fukar asszonyok azonban nem adtak nekik, erre Jézus kővé változtatta az ültetvényt.
A múlt művészeti és építészeti emlékei közül a legismertebb példája a „permi vörös homokkő”, amely a Balaton-felvidéken és a Mecsekben található. Ezeken a területeken még a triász korban is képződött vörös homokkő, így a műemlékvédelemben, a hagyományok alapján a beépített változatainál csak „vörös homokkő” néven ismert,
kor megjelölése nélkül.
A magas teljesítőképességű hárshegyi homokkő már a rómaiak idején elterjedten használt építőkő volt. Az Aquincum polgárváros területén a leggyakrabban alkalmazott terméskő az édesvízi mészkő, de például a fürdőépület legnagyobb igénybevételnek kitett szerkezeti elemeit hárshegyi homokkőből faragták.
Az 1800-as évek végéig a fővárosban a hárshegyi homokkövet főként tömb lépcsőfokok készítésére használták. Legszebb példa erre az 1849-ben elkészült Nemzeti Múzeum tömb fokokból készült széles, kéttagú lépcsősora. A Friedrich Loránd tervei alapján 1935-re felépülő, modern stílusú óbudai evangélikus templom szintén hárshegyi homokkővel burkolt.
A Balaton-felvidék legszebb román stílusú falusi temploma Felsőörsön, a XIII. század elején épület lila-vörös kőből, és ez az Árpád-kori jelleg szinte semmit sem változott az évszázadok során. A hatalmas, vörös homokkő templom valószínűleg spanyol mintára épült. Elsőként kváderkövekből rakott tornyát emelték még a század elején, majd a többi része az 1250-es, 1260-as években épült. A hajó gótikus boltozata a XIV. század második feléből való. A török időkben megrongált épületet Padányi Bíró Márton, a későbbi veszprémi püspök, itteni prépostsága idején állították helyre, és a kor ízlésének megfelelően részben barokk stílusban átépítették a XVIII. század közepén.
Kínálatunkban 9 különböző stílusú homokkő kőfurnérból választhat: az esőerdőt idéző barnás-zöldes-szürkés árnyalattól a szürkén át egészen a pirosig. Két struktúrában pedig az átvilágítható, Translucent változat is elérhető.
A homokkő
A homokkő olyan törmelékkőzet, mely homokszemeknek tömörüléséből állott elő, valamely ragasztó vagy kötőanyag hozzájárulásával. A szemek túlnyomóan kvarcszemek, rendesen több-kevesebb csillámlemezekkel. A kötő- vagy ragasztó anyag lehet kristályos vagy amorf kovasav, vagy mész, agyag, esetleg vasoxid.
Forrás:
- Török Ákos: Építészeti kőanyagok előfordulása és felhasználása a mai Magyarország területén a XVIII. századig
- Szunyogh Szabolcs: Magyar menóra: Zsidó emlékhelyek Magyarországon
- NG.hu: Noé kővé vált szőlőbirtoka
- Kislexikon
- Kirándulástippek.hu